A látszat mesterei - Tü/Körben I. könyvajánló

(moly.hu)

Szerencsésnek érzem magam, amikor egymás után több jó könyvet is elém sodor az élet (vagy regénymágia :)). Az utóbbi időben csak pozitív ajánlók kerültek ki a kezem alól, és cseppet sem bánom, hogy Timár Krisztina különleges fantasy-ja is ezek sorát gyarapítja.

A történetben Hármastáj világát ismerhetjük meg, ahol a négyes szám baljóslatúnak számít. Olyannyira, hogy például a házak és szobák alapja sem az, leginkább három- vagy hatszög, esetleg kör. Három égtáj van, és ugyanennyi évszak. Persze mindennek megvan az oka, és a Birodalomban élő, halált hozó Hollókhoz kapcsolódik a félelem (hogy hogyan, azt a regényből tudhatjátok meg :)). E babonás helyen nem csoda, hogy az emberek a nevüket is féltik, és bizony nem is árulják el akárkinek, ezért különféle beceneveket aggatnak a másikra, ilyen például a Cselezüst és a Lánglélek, melyeket a két főszereplő birtokol. 

A regény két részből áll. Az elsőben kezdetnek megismerhetjük a fent leírt világot – egy magzat szemszögéből. Ebben nem csak az az érdekes, hogy egy magzat úgy gondolkodik, akár egy felnőtt ember, hanem hogy egészen tisztán emlékszik az előző életére, melyben még Lantos Fruzsina, foglalkozását tekintve pedig levéltáros volt, aki imádta a kiszámíthatatlanságot.

Az új élete viszont egy merőben szokatlan világban kezdődik. Mivel számára is minden új, mi is vele együtt fedezhetjük fel annak különlegességeit – és a hasonlóságait is. Mert bizony nem minden újdonság, Fruzsina – vagy ahogy itt elnevezik: Cselezüst – meglepve veszi észre, hogy például Caspar David Friedrich festménye itt valódi tájjá alakul.

(forrás:slideplayer.hu)

A második rész eleinte kevésbé tűnt érdekesnek, és igen jó választás, hogy második lett. Az elején ugyanis egy kissé történelemkönyv szaga volt, majd váltakozott: jöttek az izgalmas részek, majd újra egy kis száraz töri, de aztán helyre állt a rend, és a rész főszereplője, Lánglélek – aki szintén ugyanúgy emlékszik előző életére, és a mi világunkból érkezett – története végképp magába szippantott.

A történetben találkozhatunk a fantasy-k megszokott elemeivel, pl. jóslat, kiválasztott(ak), mágusok stb. Ennek ellenére távol áll attól, hogy tucatsztorinak bélyegezzem, mert ezek az elemek egy cseppet sem megszokott "építménybe" illeszkednek. A történet, ahogy korábban is írtam, egyébként is felhasznál ismerős dolgokat: festmények, versek stb. Ezekről a könyv végén olvashatunk egy kis összefoglalót is.

A mesélés módja különösen színessé teszi a regényt. Lantos Fruzsina része E/1-ben íródott, ami azon kívül, hogy így izgalmasabb volt a magzat, majd kesőbb a gyermek szemén keresztül megismerni a világot, a szereplőt is közelebb hozta hozzánk.

Lánglélek, a Kiválasztott történetét, E/3 elbeszélői módban ismerhetjük meg. És bár azt írtam, nem igazán békültem ki a történelemkönyvekre hajazó részekkel, valójában ez kimondottan illett a Kiválasztott életének elbeszéléséhez. Emelett maga Lánglélek is ezáltal fokozatosan kerül közel az olvasóhoz, mígnem, pontosan a megfelelő időben, a mesélés átvált E/1-be.

A látszat mesterei csak az első része a sorozatnak, és a magam részéről már alig várom a folytatást. Cselezüst és Lánglélek története végül egybefolyt, és kíváncsi vagyok, miként alakul a továbbiakban a sorsuk. Na meg a világuké. :)

A regényt bátran ajánlom minden fantasykedvelőnek, és azoknak is, akik szeretnének valami különlegeset olvasni. :)

Gondolatok a fiókból:

(forrás:shutterstock.com)

A regény szándékoltan alkalmaz ismerős dolgokat, és aki egy kicsit is jártas a távolkeleti kultúrában, nem újdonság számára a négyes szám baljós jelentése sem. Ennek oka, hogy a „négyes” és a „halál” szavak kiejtése azonos (japánban például mindkettő „shi”). A jelenségnek neve is van: tetrafóbia. Szóval nézzük meg egy kicsit közelebbről ezt a számjegyet. :)

A négyes szám természetes, páros szám, és a legkisebb összetett szám.

A számmisztika szerint, akinek ez a sorsmisszió száma, az reális ember, aki a földön jár, mindent elvállal és megold. Teljes mértékben az anyagi világban él, a föld jegy áll hozzá a legközelebb. Konzervatív és hagyományörző, nagyon becsületes.

Az álomban megjelenő négyes szám azt jelentheti, hogy négy napon belül leellenőrzik szorgalmunkat, megbízhatóságunkat és precizitásunkat, így nagyon oda kell figyelnünk, hogy lelkiismeretesen dolgozzunk.

A grafológia szerint, ha az írásunkban megjelenik a négyes (főként a k, h, n betűknél), az megízható, jó vezető kézséggel megáldott, alapos és bölcs embert jelöl. Ha az ékezetek válnak négyessé, az illető intuitív, magasabb fokú értelemmel rendelkezik, és valószínűleg nyitott az új gondolatokra.

Arisztotelész négy elemet írt le: Tűz, Víz, Föld és Levegő.

Carl Jung négy személyiségtípust különböztetett meg: kolerikus, szangvinikus, flegmatikus, melankólikus. Előtte Hippokratész, hasonló módon, négy típusba sorolta az embereket az alapján, hogy melyik testnedv az uralkodó bennük: vér, sárga epe, fekete epe és nyák.

A Bibliában négy evangélium szerepel: Márké, Mátéé, Lukácsé és Jánosé.

A periódusos rendszer negyedik eleme a berillium.

(moly.hu)

Művészeti alkotások címében is gyakran megjelenik, néhány példa ezekből:

Zene:

·         Antonio Vivaldi: Négy évszak

Könyvek:

·         Agatha Christie: A titokzatos Négyes

·         Pittacus Lore: A negyedik

·         Rebecca Miller: Pippa Lee négy élete

·         W. Bruce Cameron: Egy kutya négy élete

·         A. A. Milne: Micsoda négy nap!

·         Márai Sándor: A négy évszak

Filmek:

·         Négy (Ilya Khrzhanovsky)

·         A Fantasztikus Négyes (Josh Trank)

·         Négy esküvő és egy temetés (Mike Newell)

·         Négy szoba (Allison Anders, Alexandre Rockwell, Quentin Tarantino)

·         4 évszak kis falumban (Christian Philibert)

-S.Melinda-

Források:

wikipedia.org

nlcafe.hu 

grafologiaelemzes.hu 

Berente Ági: Számmisztika és névmisztika, Vagabund Kiadó, Kecskemét, 2010.