Egy hűvös, novemberi csütörtök estén végigsétáltunk Budapest
sötét utcáin, hogy aztán este hat órára betérjünk egy kávézóba, ahol vérszomjas
macskák üdvözöltek és nyávogva adták tudtunkra, hogy itt bizony mi leszünk a vacsora.
És akkor váratlanul megszólaltak, vicsorogva, nyáltól csöpögő, éhes szájjal. De
emberi hangon. Igen, kiderült, hogy tudnak beszélni! És akkor tűnt fel, hogy
emberi ruhát hordanak.
Viccet félretéve, nézzük meg, mi történt valójában. 🙂
Ugyanis a Cat Café, azaz Macskávézó cicái nagyon kedves állatok. Nem nyávognak
a vendégnek kaja után, nem karmolnak össze, csak laza, nemtörődöm módon
sétálnak ide-oda, megszagolják az útjukba kerülő dolgokat, majd megpihennek a
lépcsőn, a radiátoron, az ablakból fürkészik a járókelőket az utcán, és néha
megszánnak minket, mellénk somfordálnak és engedélyeznek egy simogatást.
Most jártunk először ezen a különleges helyen, és az első
benyomás kellemesen ért minket. Így izgatottan vártuk a továbbiakat, azt, ami
miatt ténylegesen odamentünk: az Állatokmaszkabálja könyvbemutatóját.
A bemutató a kávézó lenti különtermében került
megrendezésre, ahol az írót, Jandácsik Pált a kávézó tulajdonosai, Tóth Ádám és
Szépvölgyi Zoltán kérdezték, miközben két fursuiter
(állatjelmezbe öltözött ember) fent, a kávézóban „állatkodott” és vadászott további
emberekre.
A bemutatón elhangzott beszélgetésből megismerhettük a fent
említett könyvet, hogy miről is szól, mi az a furry, mi inspirálta a szerzőt
egy ilyen jellegű könyv megírására, milyen rejtett üzeneteket közvetít a
regény, illetve egyéb rejtett utalásokra is fény derült.
Mivel könyvbemutatón is most jártunk először, az az utólagos
megállapításom, hogy érdemes ellátogatnunk ilyenekre, ugyanis számtalan
érdekességet megtudhatunk kedvenc könyveinkről, emellett pedig az íróval is
találkozhatunk, és nem utolsó sorban a könyvünket is dedikáltathatjuk.
Utána pedig megihatunk egy finom forró csokit – ezúttal
macskák társaságában. 🙂
– Adry –
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése